mikor a sötétség elérte a Hoonder hegységet, a szétszabdalt, megcsonkított Handorio még szabad földjén is érezhetővé vált a gonosz. Hosszabbak voltak az éjszakák, többet esett az eső, és a sűrű pára, köd, illetve esőfüggöny előbb tönkretette az egyébként legendásan termékeny talajt, majd a későbbi jégviharok és tornádók megtépáztak mindent, ami addig e táj ékessége volt. De nem csak az időjárás keserítette meg a handorioi nép életét...
    Amikor a határvédő csapatok már tovább nem bírták fenntartani helyzetüket a zombikkal szemben, azok benyomultak a Békés Területre, és elpusztítottak, leromboltak, és megöltek mindent és mindenkit, átadva a területet a halál kegyetlen és mohó markának… A halottaknak nem voltak érzelmeik, sem gondolataik, már-már oszladozó testüket valami központi, mindent uraló gonosz hatotta át, ami minduntalan megnyilvánult a teremtmények cselekedeteiben. Az élőhalott sereg volt a legrettegettebb had. Az egyszerűbb népek már puszta megjelenésükkor menekülni kezdtek, de a legkitartóbb harcosok is érezték a sötét gonoszság szívbemarkoló és jéghideg jelenlétét minden csatában, amelyben zombik ellen küzdöttek. És az élőhalottak márpedig háborúztak. Ellenfeleik hatástalanul próbálkoztak fájdalom okozásával, vakítással, vagy bármivel, ami az élőknek már elviselhetetlen lett volna, a halott katonák szenvtelenül tűrtek, és mint a sáskák, kegyetlenül és megállíthatatlanul leptek el mindent. Erejüket csak növelte, hogy a csatában elhullott ellenfeleiket élőhalottként feltámasztották, s bár a harcos lelke elveszett, teste átadta magát a felsőbb gonosz uralmának és ugyanolyanná vált, mint a többi őt körülvevő zombi.
Handorio legjobb katonái kerültek így át a sötét oldalra, ami egyre csak erősödött és erősödött. Senki nem találta meg a zombik gyenge pontját, az elpusztításuk csak a teljes szétzúzással volt sikeres: amelyik halottat elégettek, vagy csontvázharcost morzsányi méretűre törtek, az már nem támadt fel, de hát harc közben erre nem volt lehetőség, és a győztes csaták szomorú kísérőjele volt az eget ellepő füst és az égett holttestek szaga...